llok Istenrt,egyhzrt, hazrt”. rsok Mindszenty bborosrl, Mszros Istvn, METEM, 2000ISBN: 9638472529ISSN: 12172669Oldalszm: 222 oldalRvid lers:A szerz 1927. janur 26-n szletett Pestjhelyen: az esztergomi bencs gimnziumban rettsgizett 1945-ben. A budapesti Pedaggiai Fiskoln, a Zeneakadmin s az Etvs Lornd Tudomnyegyetemen vgzett tanulmnyai utn 1959-ben egyetemi doktortust szerzett pedaggiatrtnetbl (“Az 1777 eltti hazai npoktats trtnete”); 1973-ban a nevelstudomny kandidtusa (“A Szalkai-kdex pedaggiatrtneti vizsglata”), 1988-ban a nevelstudomny akadmia doktora (“ltalnosan kpz kzpiskolink kronolgija s topogrfija 996-1948.”). Klnfle iskolatpusokban tantott magyar nyelvtant-irodalmat, valamint neket. 1968-tl az ELTE blcsszkarn pedaggiatrtnetet oktatott mint adjunktus, majd docens. “Az egyetemen hsz ven t a mveldstrtnet egyik legfbb gt, a pedaggiatrtnetet oktattam a tanrjellteknek. gy lehetsgem nylt arra, hogy a keresztny kultra e terletnek eurpai, s benne hazai mltjt is megismertessem hallgatimmal, a keresztny rtkeket is felvillantsam elttk akkor, amikor az egyetemi oktatsban, a pedagguskpzsben mg a marxista-materialista ideolgia uralkodott. Csupn kt esetben jelentettek fel ezrt az egyetem rektornl” – nyilatkozta egy interjban (Keresztny let 1995. okt. 23.) 1988-ban ment nyugdjba. Kutatsi terlete a mveldstrtnet, ennek keretei kztt a hazai pedaggiatrtnet (vagyis a nevels, az oktats, az iskola, a nevelstudomny s a kzoktatspolitika trtnete), valamint a hazai egyhztrtnet. Ez utbbi jelents rszben fedi az elbbit: a 19. szzad vge eltti kilenc vszzadban a hazai iskolk mind egyhzi intzmnyek voltak. Ers rdekldssel fordult az 1945-1990 kztti magyar katolikus egyhztrtnet fel, kutatsokat vgzett annak kritikai feltrsa rdekben: szleskr megkzeltssel foglalkozott Mindszenty bboros letvel. A szerz ngy vtizedes munkssga nyomn szmos tudomnyos knyvvel s tanulmnnyal, valamint sok tudomnynpszerst rssal gazdagtotta a mveldstrtneti – ezen bell a pedaggiatrtneti s egyhztrtneti – szakirodalmat.