Fodor Istvn: Communicationes Archeologicae Hungariae, 1997ISSN: 0231-133XBudapest, Magyar Nemzeti Mzeum, 1997Kiads ve:1997Kts tpusa:Ragasztott paprktsOldalszm:222 oldalSorozatcm: Communicationes Archaeologicae Hungariae Nyelv:Magyar Angol NmetMret:28 cm x 20 cmMegjegyzs:Fekete-fehr brkkal illusztrlvaElsz:A Bks megyei Dvavnya-Barci kishalmon 1982-ben vgzett kisebb feltrst Losits Ferenc. m a helysznen kszlt rajzok, feljegyzsek, fotk – sajnlatos mdon – elvesztek. Nmileg azonban ptolhat ez a hiny a Magyar Rgszeti Topogrfiai lelhelyre vonatkoz adataival (ECSEDY-KOVCS-MARZ-TORMA 1982, 61) s a feltrsrl kszlt satsijelentssel (LOSITS 1983, 11). Az emltett forrsokat sszevetve megllapthat, hogy itt az jkkori Krs kultra kisebb kiterjeds telepe – a terepbl szigetszeren kiemelkedve – helyezkedett el. Az egykori teleplsbl mindssze 60 m2-nyi kerlt feltrsra. A humusz alatti 30-35 cm vastagsg kultrrteget a mezgazdasgi mvelsek ersen megbolygattk. A tarts megtelepeds nyomait riztk a hz(ak) megltre utal paticsnyomok, az llatcsontmaradvnyok s nagy szmban a kermia/ tredkek. Tovbb, nhny gdr s egy EK-DNy-i tjols, htonfekv, nyjtott, mellklet nlkli csontvz is. A feltrs helyszni eredmnyeirl ennl terjedelmesebb ismertetst nem lehet adni. Mindezek ellenre fontosnak tartjuk, hogy a kermirl, az llatcsont- s az embertani anyagrl elemzs szlessen, mivel a megtelepeds itt a Krs kultra mindezidig kevss ismert idszakban vette kezdett. A korszak meghatrozsra tbb szakirodalmi elnevezs szletett: Protovintfa-fzis (MAKKAY 1969, 18-23; 1982, 26-31), a Krs kultra fiatalabb szakasza (RACZKY 1983, 187-190), a Krs kultra Rhely-i I-II fzisa (GOLDMAN 1991,40). Az elemzsrl ltalban A barci kermiaanyagban p, teljes formt nem talltunk, csupn a forma egyes rszein vgezhettnk elemzst. A tredkessg ellenre a vizsglatokat klnfle szempontok figyelembevtelvel tettk. A tredkek lersakor a minsgre, a sovnytsra, a felletkezelsre, a dsztsre s a formra utal adatokat rgztettk. Ez a mdszer kiss idignyes, de mg cca. 1200 db tredk esetben megvalsthat. A formkrl statisztikai jelleg vizsglat nem kszlt. Ehelyett, clszerbb volt a klnfle rszekbl formkat rekonstrulni. A kiszerkesztett rajzok ltal sokkal szemlletesebb vltak a tipolgiai sajtossgok.