Ottomnyi Katalin: Rmai vicus Budarsn. Rgszeti tanulmnyok / Archaeolingua 2012Budapest, Archaeolingua, 2012 Puhakts | Paper book 616 oldal, sznes s fekete-fehr illusztrcikkal | 616 pages with colored and grayscale imagesISBN: 9789639911383 / 978-9639911383Tartalomjegyzk // Table of ContentsLers: A Budai-hegysg dli peremn fekv Budarsn, a kedvez termszeti s fldrajzi viszonyoknak ksznheten mr 7 ezer ve megtelepedtek az els emberek. Itt kerlt el 2002-2003-ban, a rmai kori Pannonia eddig legteljesebben feltrt s legnagyobb kiterjeds vidki teleplse. A telep jelentsgt tbbek kztt az adja, hogy egy feliratos oltrkrl az kori nevt (vicus Teuto.) is ismerjk: az Aquincum terlethez tartoz pagus Herculius vezet vicusa volt. Itt tbb mint ngy vszzadon t kvethetjk nyomon a keltktl a Kr.u. 5. szzadban beteleplt barbrokig egy civil, falusias jelleg telepls fejldst, az egyes kplet s lakhz tpusokat. A nagy terlet feltrsnak ksznheten kirajzoldik a telep bels szerkezete, jl elklnthetek a klnbz funkcij teleplsi egysgek, pl. gazdasgi objektumok, laknegyedek, kvezett utak. A budarsi vicus szervesen illeszkedik az Aquincum krnyki teleplshlzatba. Az egyik bels, kereskedelmi t mellett fekszik, s mind a vrosi tisztsgviselk, mind a limes menti tborok vetern katoni szvesen telepedtek le itt.A feldolgozs a tartomny falusi teleplseinek megismershez kulcsanyagot ad keznkbe.Kiderl, hogy ezek a vicusok kiterjedskben, llekszmukban, gazdasgi funkcijukat tekintve rendkvl jelentsek voltak.A ktetben Ottomnyi Katalin, Gabler Dnes, Marti va, Merczi Mnika, Mrv Zsolt, Rupnik Lszl, Sey Nikoletta s Torbgyi Melinda tanulmnyai szerepelnek. A ktet megjelenst a Nemzeti Kulturlis Alap, Budars Vros nkormnyzata s a Pest Megyei Mzeumok Igazgatsga tmogatta.